Ha választhatsz a kiszámíthatóság között – ami biztonságot ad, és a kiszámíthatatlanság között – ami veszélyt is rejthet magában, mit választasz?

A 21. század kísérleti színpadi módszere a Grazer Ungarisches Theater GUTstage műhelyében fejlesztve

A kiszámíthatatlanság színházának elméleti előkészítő munkáját 2025 őszén kezdte el kidolgozni Do Pick, a színház művészeti vezetője, majd idén, 2026-ban elkezdődött az érdemi munka is a GUTstage kísérleti színpadán, ami átalakította a Grazer Ungarisches Theater egész működési mechanizmusát, új irányba terelve a színház formanyelvét. A Non-Deterministic Theatre fő eleme a kiszámíthatatlanság, amivel nem könnyű a színpadon dolgozni. Eddig is készültek improvizációs előadások, nagyon izgalmas a színészeknek és a közönségnek egyaránt, ha valós időben váratlan elemek színesítenek egy előadást, vagy adott esetben az egész darab erre épül. A kiszámíthatatlanság nem eszköz, hanem kiindulópont. Nem történik meg valami „véletlenül”, hanem maga a rendszer épül arra, hogy nem tudjuk előre, mi fog történni.

Itt a Non-Deterministic Theatre előadásaiban még azzal bővítettük a kiszámíthatatlanságot, hogy beemeltük a színpadra az AI-t, de nem szereplőként, hanem olyan elemként, ahogy a hétköznapokban is használják az emberek: kérdéseket tesznek föl, válaszokat, megoldásokat várva. Sokszor azonban hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy az AI egy gép, ami képes ugyan logikus gondolkodásra, de mivel nem élőlény, hanem egy gép, a válaszai minden esetben szintetikusak, és emberi moderációt igényelnek.

A legérdekesebb az volt a kísérleti munka folyamán, hogy mennyire meghatározóak az ember kérdései, milyen sokat számít a megfogalmazás, sőt még a lelkiállapot is, amiben felteszi valaki, mert az AI erre mind reagál, és ez mind befolyásolja a válaszainak az irányát, mélységét és minőségét. A kísérletek során az is kiderült, hogy ez a viszony korántsem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre tűnik. Az AI logikai alapon működik, számára nincs következménye annak, amit mond. A válaszai mindig szintetikusak, és minden esetben emberi értelmezést igényelnek, és értelmezni sokféleképpen lehet a válaszokat. Ugyanaz a rendszer egészen másként működik különböző emberek kezében.

Sokan sokféleképpen igyekeznek feltérképezni a megváltozott emberi kapcsolatokat, elemezve az irányát, morális változásait és ezek ontológiai hatását. A kísérletezés folyamán arra kellett rádöbbennünk, hogy semmi sem ad olyan tiszta képet egy ember megnyilvánulásairól és szándékairól, mint amikor az AI-jal beszélget. Ezek a beszélgetések különösen éles tükröt tartanak az ember elé. Ennek legfőbb oka a felhasználó mondatainak tét nélkülisége, bármit mondhat, mert a gép nem érez, nem lehet megbántani, mindig a rendelkezésére áll a felhasználónak, és alapbeállítása miatt mindig támogatja, segíti a felhasználót, természetesen előre meghatározott erkölcsi keretek között, amibe semmilyen szélsőséges megnyilvánulás vagy ártó szándék nem fér bele.

A Non-Deterministic Theatre – ahogyan azt Do Pick a GUTstage kísérleti műhelyében meghatározta – egy olyan színházi forma, amely nem történeteket mesél el lezárt módon, hanem valós idejű interakciókon keresztül mutatja meg, hogyan működünk egymással – és a saját eszközeinkkel.

A STRUKTÚRA LEÍRÁSA

Definíció

A non-deterministic theatre egy olyan kísérleti színházi forma, amelyben az előadás nem előre meghatározott kimenetelű, hanem élő, valós idejű interakciók során alakul. A struktúra nem a végpontot rögzíti, hanem a működés feltételeit.

Az előadás egy adott helyzet metszete, amelynek nincs klasszikus dramaturgiai lezárása; a néző egy folyamatba lép be, és abból lép ki.

Alapelvek

– nem determináltság
Az előadás kimenetele nem rögzített, csak a kerete.

– valós idejű működés
A jelenetek nem reprodukciók, hanem élő interakciók.

– hibatűrés
A rendszer nem a hibák kizárására, hanem kezelésére épül.

– relációs intelligencia
A mesterséges intelligencia működésének minősége az emberi inputtól függ.

Szerkezeti keret

Az előadás alapja egy előre rögzített storyboard, amely:

– meghatározza a helyzetet
– kijelöli a szereplők közötti viszonyt
– rögzíti a kiindulási konfliktust

A storyboard nem tartalmaz dialógust vagy kimenetet.

Az előadás során a szereplők ezen a kereten belül működnek, de a konkrét tartalom valós időben jön létre.

Ember–AI interakció

A non-deterministic theatre egyik kulcseleme az ember és mesterséges intelligencia közötti élő kapcsolat.

Az AI nem autonóm szereplő, hanem reaktív rendszer, amely az ember által adott impulzusokra válaszol.

Az interakció minősége nem az AI-tól, hanem az emberi kérdésfeltevés pontosságától és irányától függ.

Többszintű AI jelenlét

A rendszer lehetővé teszi különböző minőségű AI-k egyidejű jelenlétét.

Ez nem technikai, hanem dramaturgiai elem:

– eltérő válaszminőség
– eltérő következetesség
– eltérő reakciódinamika

Ezek az eltérések az előadás részévé válnak, és a kortárs ember–technológia viszonyát tükrözik.

Az előadás mint metszet

Az előadás nem történetet mesél el, hanem egy folyamat egy részletét mutatja meg.

– nincs klasszikus kezdés
– nincs katarzis
– nincs lezárás

A néző egy már zajló helyzetbe lép be, és azt elhagyva viszi tovább a kérdéseket.

A néző szerepe

A néző nem passzív befogadó, hanem értelmező.

Az előadás nem kínál megoldásokat, hanem értelmezési lehetőségeket nyit.

A jelentés nem a színpadon zárul le, hanem a néző gondolkodásában folytatódik.

A forma kockázata

A non-deterministic theatre működése nem garantált.

Az előadás minősége függ:

– a résztvevők jelenlététől
– az interakció pontosságától
– a valós idejű reakciók minőségétől

A rendszer instabilitása nem hiba, hanem a forma része.

Pozicionálás

A non-deterministic theatre nem technológiai demonstráció, hanem egy új színházi működési modell.

Nem az AI jelenléte a lényeg, hanem az a mód, ahogyan az ember használja azt.

Szerzői megjelölés

The Non-Deterministic Theatre format was developed by Do Pick ©
within the GUTstage experimental workshop
of the Grazer Ungarisches Theater (GUT).